Intézz el mindent! - olvasónapló 2.

Nagy terveim voltak az elmúlt hétre olvasás szempontjából. Én balga úgy hittem, hogy ha elmegyek egy hétre nyaralni a Balatonra a teljes családommal (értsd: férjem, gyerekeim, szüleim, húgaim és az ő férjeik, gyerekeik), előbb utóbb valószínűleg lesz 10 percem naponta, hogy haladjak a könyvemben. Rosszul hittem, általában mire végre letelepedtem, hogy olvassak, mert mondjuk pont elaltattam négyeskét a parton, és előtte beküldtem a másik hármat apukájukkal a Balatonba, valamit sürgősen meg kellett beszélni a húgaimmal, szüleimmel, vagy 5 perc után kijött valamelyik gyerekem, hogy akkor most ezt fújjam fel, azt adjam oda, most ő fázik, stb. Azaz gyakorlatilag nem olvastam 3 sornál többet egy hét alatt!!! Hát, még messze a hatékonyság álomképe...

De azért a múltkor ígért gyakorlati feladattal sikerült végeznem, így ezt közkinccsé tudom tenni.

Tehát könyvünk most egy kicsit gyakorlatira vált. Az író, David Allen felvázolja nekünk azt a három kritériumot/lépést, ami az alapja az egész hatékonyságnak:

1. lépés: A múltkor említett "befejezetlen dolgainkat" a fejünkön kívül kell tárolni, amit mostantól gyűjtőkosárnak hívunk. Ehhez rendszeresen visszatérünk, és átnézzük a tartalmát.

2. lépés: Pontosan tisztázni kell, hogy mi a feladatunk, és mit kell tenni, ogy teljesítsük azt.

3. lépés: Ha megvannak a konkrét lépések, akkor azokról folyamatosan ellenőrizhető emlékeztetőket fogunk készíteni.

A fenti három pontnak megfelelően a gyakorló feladat a következő volt:

1. "Írd le a projektet, vagy helyzetet, amely ebben a pillanatban téged leginkább foglalkoztat."

Nekem ez most egy egy hetes angol nyelvű bibliai napközis tábor megtartása, amit nemsokára a gyülekezetünkben tartunk 50 gyereknek.

2. "Most próbáld meg egy mondatban megfogalmazni a helyzet sikeres megoldását."

Én erre azt írtam: Szervezd meg az angol tábort. Nem tudom, hogy ez elég konkrét-e, de kezdetnek talán nem rossz.

3. "Írd le a tényleg soron következő fizikai tennivalót, hogy haladj a helyzet sikeres lezárása/megoldása felé."

Az én válaszom: Írd össze a magyar segítők nevét! Nem biztos, hogy ez az egyetlen, és legfontosabb tennivaló, ami következhet, de a könyv szerint ez inkább egy döntés, és nem annyira a priorizálásról szól. Úgyhogy én úgy döntöttem, hogy több lehetséges lépés közül ez lesz az első, amit elvégzek. (Egyébként már meg is tettem :-))

Ezzel a feladatot megoldottam. Ugyan nem két percbe telt, ahogy a könyv mondta, hanem majdnem két napba, mire mindhárom dolgot le tudtam írni, és nem is éltem meg annyira a fókuszálás élményét éppen ezért, de mégis úgy érzem, azáltal, hogy leírtam, mi következik, nagy lépést tettem, és nagyobb az esély, hogy meg is teszem a leírt dolgokat.

Nos, kedves olvasók, ti mit válaszoltok a három kérdésre?

Szép napot!