21. századi tanulás - tudósítás Egerből

Kicsit megakadtam a blogírásban újra, de van rá mentségem. Az egyik, hogy sajnos kivételesen minket is elkapott valami agresszívebb vírus, ami rögtön lekapta két lábáról a két kisebbet, így nagyjából egy hete betegápolással töltjük napjainkat. A másik ok az, hogy kicsit feltornyosultak az egyéb teendőim, mivel készülök valamire nagyon a háttérben, ami remélem, elnyeri sok olvasóm, követőm tetszését.

Múlt hét végén viszont kimenőt kaptam a családtól, így uccu neki, elugrottam Egerbe, hogy részt vegyek az Eszterházy Károly Főiskola szervezésében tartott I. Oktatástervezési és Oktatás-Informatikai Konferencián. A résztvevők másfél napon keresztül különböző előadásokon, és szekcióüléseken az e-learning magyarországi és EU-n belüli helyzetéről, felhasználási lehetőségeiről, eddigi tapasztalatairól, valamint jövőjéről hallgathattak előadásokat, illetve úgy általánosságban arról, hogyan is kéne kinéznie a 21. század oktatásának.

A konferencián újra megbizonyosodtam róla, hogy attól, hogy igazából nem látszik a mai oktatási rendszerben, bizony van sok kezdeményezés arra, hogy gyermekeink, vagy akár saját magunk is 21. századi módszerekkel történő oktatást kapjanak. Úgy tűnik, vannak fő vonalak, amik most "trendként" jelennek meg a törekvésekben, kísérletekben, ebből látszik, hogy az e-learning, illetve a technológiával támogatott oktatási módszerek is fejlődnek, változnak. Már nem ugyanazt jelentik, mint 10-20, vagy akár csak 5-6 évvel ezelőtt.

BYOD - Használhatod a mobilodat!

Számomra a legérdekesebb ilyen "trend" a Bring Your Own Device nevezetű (magyarul: Hozd a saját eszközödet). Ennek alapja, hogy a mai iskolás gyerekek legnagyobb hányada rendelkezik már mobiltelefonnal, vagy egyéb mobileszközzel, főleg felső tagozatban. Ahelyett, hogy a most jellemző "ha meglátom, hogy az órán mobilt használsz, elveszem, és csak nap végén kapod vissza" hozzáállást követné a tanerő, ki lehetne használni nagyon sok tantárgyban ezt a lehetőséget, így talán a gyerekek is jobban odafigyelnének.

Erre láthattunk példát is, mégpedig Dr. Jarosievitz Beáta előadásában, aki matematika-fizika tanárként évtizedek óta igyekszik megszerettetni a természettudományos tantárgyakat diákjaival. Az előadásában láthattuk, hogy bizony nem is sikertelenül, hiszen a nála tanuló diákok érdekes, gyerekekhez közel álló, tapasztalati módszerrel tanulják a tananyagot, akár már alsó tagozatban is találkozhatnak a természettudománnyal iskolai rendezvényeken, és felső tagozatban nem undorral gondolnak rá, hanem bizony várják, hogy mikor tanulhatnak már például fizikát.

Ahogy a technika fejlődik, úgy a módszer is, így Dr. Jarosievitz Beáta ma már a gyerekek mobileszközeit is igyekszik bevonni az oktatásba. Módszerének lényege, hogy a diákok az előadás részeseivé válhatnak azáltal, hogy mobileszközükre a megfelelő ingyenes programot letöltve bizonyos feladatokat, kérdéseket a társukhoz fordulva önmaguk oldanak meg, és szintén egy program segítségével válaszolnak a tanár által előre megírt kérdéssorokra. Így a diák szinte maga alakítja ki az új tudásanyagot, ami így köztudottan jobban érthető s élvezhető számára, mint ha a tanár leadja a tananyagok, hogy "tanuld meg fiam, és kész!". Milyen jó lenne, ha tényleg így tanulhatnának a gyerekeink, főleg a "magolós" tantárgyakat!

Ne értsetek félre, nem támogatom, hogy márpedig minden gyereknek legyen mobilja általános iskolában (én sem szándékozom venni egyiknek sem, amíg nem lesz rá kifejezetten szüksége). Viszont ha már van, akkor bizony ki lehetne használni a lehetőséget. Egy eszközt két-három gyerek is tud egyszerre nézni, a csoportmunkához egyébként is elég ez az arány. Így már nem is tűnik olyan elvakult, és lehetetlen ötletnek, nem igaz?

Ingyen egyetemi kurzusok

Sokat lehet mostanában olvasni, hallani az ingyenes tanulás lehetőségéről. Lehetőség van akár a külföldi nagy egyetemek egyes kurzusait is hallgatni otthonról, a fotelből. Csak akkor kell értük fizetnünk, ha szeretnénk papírt is róla.

Manapság a legfelkapottabb online oktatási felületek, ahol akár ingyen is tanulhatunk a Coursera és a Udacity. Ezen kívül még számos más netes oldal is specializálódott az oktatásnak ezen formájára, azonban számunkra, magyarok számára mindegyiknek van egy nagy hátránya: ezeken az oldalakon nem nagyon találni magyar nyelvű kurzusokat.

Persze, ma már azért elég sokan beszélnek angolul, de azért elég nagy azoknak a száma, főleg a 35+ korosztályban, akik nem feltétlenül bírják a nyelvet, vagy éppen nem angolul beszélnek, vagy pedig beszélnek, de nem olyan szinten, hogy egy ilyen online kurzust elvégezzenek. Nekik bizony hiába a fantasztikus lehetőség, nem fogják tudni kihasználni. Magyarországon pedig eddig nem volt ilyen lehetőség.

Eddig, mondom, ugyanis a konferencián erről is hallhattunk egy bemutatót. Már harmadik félévét indítja el az Óbudai Egyetem kezdeményezésében, de több magyarországi egyetem közreműködésével létrejött Kárpát-Medencei Online Oktatási Centrum (K-MOOC), ahol magyar egyetemek kurzusaiba kapcsolódhatnak be a tanulni vágyók ingyenesen. Ugyan a kurzusok száma még közel sem olyan nagy, mint a fent említett külföldi oldalakon, de mindenképpen jó, hogy végre magyar nyelven is elindult egy ilyen lehetőség.

Érdemes megnézni a kurzusok listáját, mert kis számuk ellenére elég nagy a változatosság a témákban. A kurzusok az egyetemi félévhez kötődő időbeosztásban működnek, tehát csak szeptemberben és februárban indulnak újak, ekkor lehet csatlakozni. A következő időszak épp a héten indul, úgyhogy ha érdekel a lehetőség, mindenképpen nézz be az oldalra.

A külsős, nem egyetemi hallgatóknak egy, a tanfolyami oldalon történő regisztráció után lehet felvenni a kívánt kurzusokat. Bővebb információt a K-MOOC oldalán lehet találni.

Szép napot!