2013. augusztus 31., szombat

Táblázatkezelés minitanfolyam V.

Ahhoz hogy meg is mutathasd a táblázataidat, nem ártana külső szemlélő számára is kellemessé tenni a látványt, nem? Ezért most befejezésül egy kicsit kreatívkodunk, és formázgatjuk a táblázatunkat.


Mibe van beleszólásom?

Igazából nagyjából mindenbe :-)
Meghatározhatod, hogy mekkora legyen a táblázatban a sorok és oszlopok mérete, a cellák színe, legyen-e kerete a celláknak, táblázatnak, és ha igen, milyen, a keret színe is a te döntésed, a cellák tartalmának betűtípusát, betűszínét, igazítását is változtathatod. Összevonhatsz egymás mellett levő cellákat, és azt is meghatározhatod, hogy legyen-e a cellának kitöltő mintázata, és ha igen, milyen. Klassz ez a határtalan szabadság nem? Akkor nézzük egyenként, hogy mit hol találsz. Nem fogok nagyon részletesen belemenni, azt szeretném, ha inkább ez a lecke egy kicsit felfedezős lenne, tehát megmutatom a helyet, meg hogy mi hol van, alapvetően mire való, de aztán hagyom, hogy a saját ötleteidet megvalósítsd, és így fedezd fel a lehetőségeket. Úgy gondolom, így tanulsz a leghatékonyabban. De szólj, ha tévedek...

0. Kijelölés

A nulladik lépés, amit minden formázás előtt meg kell tenned, az az, hogy kijelölöd azt a részt a táblázatban, amit formázni szeretnél. Ha ezt elmulasztod, akkor bármit állítasz be, az az aktív cellával fog történni, amin éppen állsz. De most jöttem csak rá, hogy erről még nem is írtam neked! Úgyhogy ezt gyorsan pótolom is. Tehát ha külön nem jelölsz ki semmit, akkor minden az aktív cellára vonatkozik. Ha szeretnél másik cellát formázni, egyszerűen kattints rá. Az aktív cella a kijelölt cella.


Ha egyszerre több egymás mellett/alatt levő cellát szeretnél kijelölni, egyszerűen kezdd a kíván rész bal felső sarkából, ott nyomd le az egérgombot, kezdd el húzni a kívánt terület jobb alsó sarkáig lenyomva tartva az egérgombot, majd mikor odaérsz, engedd föl. Ilyenkor a kijelölt cellákat sötétebbre színezi a program, hogy lásd, mi is van kijelölve (kivéve a bal felső sarkot, az fehéren marad, az lesz az aktív cella).


Ha egymástól függetlenül elhelyezkedő cellákat szeretnél kijelölni, akkor a billentyűzet CTRL billentyűjét kell használnod. Jelöld ki az első cellát, majd nyomd le a CTRL billentyűt, és azt nyomva tartva kattintgass rá egyenként a többi cellára. Ha összefüggő cellákat szeretnél hozzátenni, akkor egyszerűen a CTRL gombot nyomva tartva jelöld ki azt úgy, ahogy az előző bekezdésben írtam.


Most, hogy már megmondtuk a programnak, hogy mégis mit kell formáznia, jöhet a kreatív munka :-)

1. Szegélyek

A képernyőn látott táblázatban a vonalakkal több baj is van látvány szempontjából. Az egyik, hogy nyomtatásban nem látszanak, csak ha külön beállítod, de akkor meg az összes látszik. Ha nem nyomtatsz, csak képernyőn nézed akkor is előfordulhat, hogy szeretnéd kiemelni a táblázat bizonyos részeit (például a számolási eredményeket, vagy a nagyon fontos adatokat), és akár az egész táblázatot a nagy munkalapból. Nos, erre való a keretezés. Tehát ténylegesen, nyomtathatóan megrajzolunk bizonyos vonalakat, különböző vastagsággal, stílussal.

Továbbra is a Kezdőlap nevű szalagon találjuk a számunkra szükséges dolgokat. Most a Betűtípus nevű részre lesz szükség, ez (ha minden igaz) balról a második rész a szalagon.


Itt keresd ezt az ikont:


Ha egyszerűen rákattintasz, akkor olyan szegélyt fog rajzolni a kijelölt rész köré, amilyet rajta látsz. Ha azonban a mellette látható kis lefelé mutató nyílra kattintasz, akkor kiválaszthatod, hogy pontosan milyen keretet szeretnél.


Felhívom a figyelmedet a "Nincs szegély" lehetőségre, ezzel tudod a kijelölt részből az összes addigi szegélyt eltüntetni. Ha még ezek között a lehetőségek között sem találod a neked megfelelőt, akkor az utolsó, További szegélyek... menüponttal megnyithatod a szegélyek párbeszédablakát (a Cellaformázás párbeszédablak szegélyek fülét, hogy egészen pontos legyek), ahol pontosan beállíthatod, hogy hova milyen színű, vastagságú, stílusú vonalat szeretnél. Lehet kísérletezni!


Ha több összefüggő cellát jelöltél ki, akkor ne felejtsd, hogy a beállított szegélyek az egész tartományra vonatkoznak majd, tehát a külső szegély bekeretezi a kijelölt tartományt, nem pedig az összes cellának ad keretet. Ehhez a köztes vonalaknak is be kell állítani vonalat például a Minden szegély menüponttal, vagy a párbeszédablakban a köztes vonalak megrajzolásával.

A legbátrabbaknak önálló feladat a menüben a Szegély rajzolása részlegben található menüpontokat kipróbálni, mi mire való, és mit lehet kihozni belőle... Talán van, akinek ez lesz a kényelmesebb módszer a keretezésre.

2. Kitöltés

Meghatározhatod, hogy egy cellának legyen háttérszíne, ha ugyanebben a szalagrészben ezt az ikont használod:


Ugyanaz érvényes, mint a szegélyeknél. Ha a gombra kattintasz egyenesen, akkor azzal a színnel tölti ki a kijelölést a program, amit a gombon látsz. A további lehetőségek a gomb melletti kis nyílra kattintva nyílnak meg előtted.


Itt előre meghatározott színek közül választhatsz, vagy az alapszínekből. A Nincs kitöltés menüponttal tudod eltüntetni az eddigi cellahátteret. Ha nem találod a kívánt színt, akkor válaszd a További színek... menüpontot, és a két fül közül a neked megfelelőn válassz egy teljesen egyéni színt.

3. Mintázat

A háttérszín mellett mintázattal is kitöltheted a cellákat. Kattints jobb gombbal valahol a kijelölésre, és válaszd a Cellaformázás... menüpontot. Ez ismét előhozza a szegélyeknél már megismert Cellaformázás párbeszédablakot, aminek most a Kitöltés fülét kell választanod. Itt is megadhatod a háttérszínt, ugyanazt a hatást éred el, mint az előbb. A Kitöltési effektusok gombra kattintva viszont akár színátmenetes hátteret is adhatsz a kijelölésben szereplő celláknak (mindegyik cellára külön lesz érvényes a színátmenet, erre számíts).

A mintázatok beállításait jobb oldalon találod. Beállíthatod a mintázat vonalainak színét, alul pedig választhatsz mintázatot. A kitöltés és mintázat előképét mindig láthatod az ablak alsó részben, így a változtatások előtt tudhatod, hogy is fog kinézni egy cella.


Itt is hagylak egy kicsit kísérletezgetni, jó?

4. Tartalom formázása (betűtípus, betűméret, stílus)

Még mindig maradunk a Betűtípus résznél, és most a cellánk tartalmával fogunk foglalkozni, mert azt is megformázhatjuk ám!

A kijelölés itt is ugyanúgy az, ha a megfelelő cellákat kijelölöd. A formázásra itt is többféle módszer van. Az egyik, hogy a szalagon használod a megfelelő gombokat az alábbi kép szerint:


A másik megoldás, hogy a már ismert Cellaformázás párbeszédablakot hívod elő (kijelölésre jobb kattintás, ott a Cellaformázás... menüpont), és a Betűtípus fület választva az eszköztáron található lehetőségek egyben megtalálhatóak.


Itt plusz lehetőségként néhány szövegeffektust is választhatsz, illetve nem csak egyszerű szövegaláhúzást, hanem abból is különböző féléket lehet kiválasztani. A Minta részben itt is előre láthatod, hogy is fog kinézni a szöveg. Próbáld ki a lehetőségeket!

5. Igazítás

Már volt szó arról, hogy a táblázatkezelő adattípustól függően magától igazítja a tartalmat beíráskor, de ha ez nekünk nem tetszik, ezt is megváltoztatjuk. Én például jobban szeretem, átláthatóbb, ha a rövid szövegek középre vannak vízszintesen rendezve.

Az alapvető igazítási feladatokat az eszköztáron is elvégezheted, most az Igazítás részt kell keresned, a Betűtípustól eggyel jobbra:


De itt is használhatod a Cellaformázás párbeszédablakot, ekkor keresd az Igazítás fület.


Az eszköztárhoz képest itt annyi a plusz beállítási lehetőség, hogy a szövegelforgatást fokra pontosan be lehet állítani, és a szövegbehúzást is pontosabban be lehet állítani, mint az eszköztáron. Meg lehet adni az olvasási irányt is, de ez csak akkor fog működni, ha más olvasási irányú nyelv is telepítve van a gépen, és a Windows is olyan nyelven fut.

Ami számodra még jelenleg érdekes lehet, az a szöveg elhelyezésénél a Sortöréssel több sorba lehetőség. Ez azt jelenti, hogy ha annyi szöveget írsz be a cellába, hogy az szélesebb lenne, mint az oszlop szélessége, akkor az így beállított cellákban a program automatikusan töri a szöveget a megfelelő szélességre. Ha megváltoztatod az oszlop szélességét, a szöveg is átalakul, és esetleg kevesebb sorba is kifér. A másik lehetőség (Lekicsinyítve, hogy beférjen) pedig azt jelenti, hogy a beírt szöveg méretét olyan kicsire állítja, hogy egy sorban elférjen a cellában. Itt is igaz, hogy az oszlop szélességét állítva természetesen a szöveg megfelelően kisebb, vagy nagyobb lesz, a lényeg, hogy egy sorban kifér.

6. Méretek

Megváltoztathatod az oszlopok és sorok méretét is. A legegyszerűbb a húzogatós módszerrel. Ott, ahol a sorok száma van, illetve az oszlopok betűjele, a méretezni kívánt oszloptól jobbra levő, vagy a sor alatt levő kis elválasztó vonalat kell megfogni, és húzni. Húzás közben az aktuális méretet is lehet követni, ha erre van szükség.


Ha már írtál be tartalmakat a táblázatodba, úgy is meg lehet változtatni a sor, vagy oszlop méretét, hogy az ott szereplő legnagyobb tartalom is teljesen látsszon. Ezt úgy érheted el, hogy az előbbiekben leírt kis elválasztóvonalra duplán kattintasz.

7. Automatikus formázás

Végül ha nincs igazán időd pepecselni a részletekkel, vagy nincs ötleted, hogyan tehetnéd látványossá a táblázatot, akkor lehetőséged van a táblázatkezelő automatikus stílusai közül választani. Jelöld ki a táblázatot, aztán a Kezdőlap szalagon a Stílusok részben válogathatsz a különböző táblázatstílusok (Formázás táblázatként), vagy cellastílusok (Cellastílusok) közül az ott található kis lefele mutató nyílra kattintva, vagyis a lenyíló menüben.

Ha beállítottál valamilyen stílust, akkor amíg a táblázatban mozogsz, látható egy Tervezés nevű menüszalag, amire rákattintva további beállítási lehetőségeket találsz. Ezeknek a részletes felfedezését viszont most rád hagyom.

Önálló feladatok

Próbáld meg elkészíteni a képeken látható táblázatokat! (Elárulom, hogy egyikhez sem kell használni az automatikus formázást :-) )




Nos, elérkeztünk az Excel minitanfolyam utolsó leckéjének végéhez. Úgy gondolom, ha eddig minden leckén átrágtad magad, megcsináltad a feladatokat, akkor mostanra van egy olyan alaptudásod, amivel már el lehet indulni. Ha minden igaz, már nem rettegsz, amikor el kell készítened egy alaptáblázatot, és esetleg valamit ki kell benne számolni. A mai lecke után pedig már tetszetős táblázatokat is tudsz készíteni, nem csak hasznosat.

Ha esetleg szeretnél ismételni, vagy lemaradtál valamelyik leckéről, íme sorban az öt bejegyzés:

1. Alapelvek
2. Elnevezések, és adatok beírása
3. Képletek készítése
4. Képletek cellahivatkozásokkal
5. Táblázatok formázása

Nagyon szeretném tudni a véleményeteket a táblázatkezelés minitanfolyamról. Tetszett, vagy nem tetszett? Sikerült megcsinálni a feladatokat? Nehéz volt megérteni, vagy könnyű? Örülnék a visszajelzéseknek, mivel pedagógusként általában is létszükségletem az, hogy lássam a reakciót. Tehát várom a hozzászólásokban, hogy mennyire találtátok hasznosnak ezt a pár leckét. Ha úgy látom, hogy volt értelme, előfordulhat, hogy lesz még a jövőben is minitanfolyam más programokból is.

Szép napot mindenkinek, és akinek hozzám hasonlóan nagyobb gyerekei is vannak, békés iskola- és ovikezdést, sikeres tanévet kívánok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, oszd meg velem a bejegyzéssel kapcsolatos gondolataidat!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...