2013. április 17., szerda

Táblázatkezelés minitanfolyam II.

Ott hagytuk abba, hogy megnyitottuk a táblázatkezelő programunkat, és épp szívbajt kaptunk az üres, szinte teljes képernyőt elfoglaló, millió rubrikától. Be ne zárd a programot ijedtedben! Most kezdődik az izgalmas rész, beleírunk a táblázatba!

Mit írunk a rubrikákba?

Először is nekem nagyon nem tetszik a "rubrika" szó, és neked is jobb, ha a valódi nevén nevezzük a dolgokat. Ezért állapodjunk meg, hogy mostantól tisztességes nevén, cellának fogom nevezni a táblázatnak ezt a kis részét. Tehát az a kérdés, hogy mit írhatunk egy cellába?

Nos, röviden: BÁRMIT! Csak az a kérdés, hogy azt a bármit a táblázatkezelő minek fogja olvasni?

Kicsit bővebben: amit beleírsz a cellába, az lehet betű, vagy szám, vagy bármilyen karakter, amit a billentyűzetből elő tudsz hozni. A beírt "valamit" aztán a program - mert olyan nagyon intelligens - megpróbálja értelmezni, és besorolni a különböző adattípusok közé. Ez lehet szöveg, szám, dátum, pénznem, stb. Igazából rengeteg adattípus van, de egyelőre neked ez a négy lesz a legfontosabb, mivel ezek a legsűrűbben használtak.

Adatok beírása

De hogy is kerül a "valami" a cellába? A legegyszerűbb módja a beírásnak, hogy fogod az egeret, a bal gombbal egyszer belekattintasz abba a cellába, amelyikbe írni szeretnél, és elkezdesz gépelni. Ha befejezted, nyomsz egy Enter-t, és az adat beíródik a cellába.
Vigyázat! Ha elrontasz valamit gépelés közben, ne kezdd el nyomogatni a jobbra-balra nyilakat a billentyűzeten, mert ezzel is a cellák között lehet lépegetni, tehát megszakad az írás, az lesz a cellában, amit addig beírtál. Ilyenkor először nyomd meg az F2 billentyűt (ez teszi szerkeszthetővé a cellát), és utána lehet a cellában jobbra balra lépkedni a nyíllal.
Ha utólag szeretnél változtatni egy cella tartalmán, akkor vagy kattints rá a bal egérgombbal egyszer, majd nyomd meg az F2 billentyűt, vagy pedig egyszerűen duplán kattints rá az egérrel, ez is szerkeszthetővé teszi a cellát.
Próbáljuk is ki az adat beírást. Kezdjünk el begépelni először egy rövid szót, a végén nyomjunk egy ENTER-t. Ekkor az eggyel lejjebb levő cell lesz aktív, úgyhogy írhatjuk is a következő adatot. Legyen ez most egy szám, majd ENTER. Azután írjunk be egy dátumot (éééé.hh.nn formában), ENTER, végül írjuk be, hogy "1230 Ft".
Nézd meg az eredményt. Észreveszel valami különbséget a négy cella között?


Igen, az első cellában a bal oldalra van rendezve az adat, a többiben pedig jobb oldalra (ha a dátumnál nem látszik jól, akkor az oszlopok betűi közötti kis vonalat egy kicsit jobbra húzva meg tudod változtatni az oszlop szélességét). Így tudod leellenőrizni, hogy a program felismerte-e a bevitt adatot valamilyen típusnak (ekkor jobbra rendezi azt a cellában), vagy pedig nem (ilyenkor automatikusan szövegnek értelmezi, és balra rendezi).
Gyakorlásként lehet kísérletezni különböző típusú adatok beírásával a különböző cellákba. A hozzászólásokhoz megírhatjátok a tapasztalataitokat.

Közlekedés cellák között

Ha rákattintsz egy cellára egyszer a bal egérgombbal, akkor észrevehető, hogy körülötte valamiféle vastag keret jelenik meg (nagyjából ugyanúgy néz ki minden programban). Ezt hívjuk "aktív cellának".


Ez azt jelenti, hogy bármilyen műveletet végzünk, az ezzel a cellával fog történni, ha elkezdünk valamit gépelni, akkor az ebbe a cellába fog bekerülni. Ezt a keretet "léptetjük", amikor a cellák közötti mozgásról beszélünk. A mozgatást megtehetjük úgy, hogy egyszerűen a másik cellára kattintunk, vagy a billentyűzet nyíl gombjaival lépkedünk jobbra, balra, lefelé, vagy felfelé.

Nevezzük nevén a gyereket (vagyis a cellát)

Ahhoz, hogy a beírt adatokkal dolgozni tudjunk, tudunk kell, hol is vannak pontosan. Ehhez az kell, hogy a táblázatban minden egyes cellát egyértelműen meghatározhassunk. Egy cella pontos nevét az határozza meg, hogy melyik oszlopban, és melyik sorban van. minden oszlopnak van egy betűjele, a sorok pedig meg vannak számozva. Egy cella tisztességes neve úgy néz ki, hogy egymás mellé írjuk az oszlop betűjelét majd a sor számát. Pl. A1, B46, stb.


Ezek után pedig már gyönyörűen tudunk hivatkozni az egyes cellákra. A leolvasást az könnyíti, hogy általában ha egy cellára rákattintasz, az oszlop betűjele és a sor száma más színű lesz, mint a többi betű és szám. De ez úgyis mindegy lesz, hiszen egy képlet beírásakor nem kell majd nekünk begépelni a cellaneveket. De erről majd legközelebb...

Mit tanultunk ma?

Foglaljuk össze a mai leckében tanultakat!

cella=a táblázat egy rubrikája
aktív cella=ami ki van jelölve, ezzel fognak történni az általunk végzett műveletek. Egy vastagabb keret jelzi

A leggyakrabban használt négy adattípus: szöveg, szám, dátum, pénznem
Már tudunk adatokat beírni a cellákba, valamint navigálni közöttük a billentyűzet és az egér segítségével.
Bármelyik cellának meg tudjuk mondani a pontos nevét.

Legközelebb végre számolni is fogunk egy kicsit, és ha nagyon jól viselkedtek, megmutatom, mire való az F4 billentyű...

Addig is élvezzétek a napsütést, és menjetek sokat játszótérre az apróságokkal, ha tehetitek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kérlek, oszd meg velem a bejegyzéssel kapcsolatos gondolataidat!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...