2016. június 28., kedd

A hashtag

Mi az a hastag?


A hashtag egyrészt az angol szó a kettős keresztjelre (#). Újabban viszont ugyanez a szó olyan címkét is jelent, melyet egyre gyakrabban a közösségi oldalakon (Facebook, Twitter, Instagram, Pinterest, stb.) használnak akár téma megjelölésre, akár a poszt valahova tartozását jelezve. Ezek azok a kis szövegek, amelyek # jellel kezdődnek, és kattinthatók is.

Mire jó?


Leginkább arra jó, hogy könnyebb legyen az interneten megtalálni az egy témához,vagy eseményhez, vagy bármilyen más módon összefüggő posztokat, képeket a különböző képmegosztó, vagy közösségi oldalakon, amik különböző emberektől érkeznek.

Keresni kétféleképpen érdemes vele. Az első, hogy beírod a Google keresőmezőjébe a keresett hashtag-et (a # jellel együtt). Így kiadja a különböző közösségi oldalakon található posztokat, vagy keresések eredményét,amiben szerepel ez a címke.
A másik lehetőség, hogy ha látsz egy posztot, amiben szerepel egy hashtag, akkor arra a címkére rákattintva megkapod az adott közösségi oldalon található posztokat, amiket elláttak ugyanazzal a hashtaggel.

Hogyan használd?


A hashtag tulajdonképpen bármi lehet, amit szeretnél. Nincs egy általános lista, ami megmondja, mik léteznek, tényleg bármiből lehet hashtag, csak elé kell tenni a #jelet, és egy szónak kell lennie (ha kifejezést szeretnél, akkor egybe kell írni).
Van olyan is, hogy egy más által szervezett eseménnyel kapcsolatban szeretnél valamit posztolni, és meg van adva, hogy az esemény milyen hashtaget használ. Ilyenkor érdemes azt írni, így aki az esemény hashtagjére rákeres, az megtalálja a te posztodat, vagy képedet is. (ilyen volt például egy Lego kiállítás tavaly, amin a gyerekeimmel voltam. Minden plakáton kint volt, hogy az eseménnyel kapcsolatos képeket milyen hashtaggel posztolják ki a kedves látogatók.)

Példák


Így néz ki a Pinteresten egy kártyán a hastag-ek sokasága:


Ha rákeresünk a Google-ben a mostanában divatos #HUN hashtagre, akkor az eredménylista így néz ki:


Te használtál már ilyet? esetleg ezek után tervezed? Nagyon kíváncsi vagyok, mi a véleményetek erről az egyre terjedő dologról!

Szép napot!

2016. június 21., kedd

7 tipp, hogy békén hagyjon a Facebook a fiókod törlése nélkül

Megtörtént. A múlt héten, évekig tartó tiltakozás után a férjem végül megadta magát, és regisztrált a Facebookra! Nála ez óriási lépés volt, mert tényleg nagyon ellenállt. De mivel szervezünk egy tábort, és annak külföldi vezetői is vannak, akik viszont előszeretettel használják kommunikációra a Közösségi oldalt, és nagyon nem használják az e-mailt (vagy csak egyszerűen úgy gondolja, hogy én nem adom át jól az információkat? :-D), így idén rájött, hogy ezért muszáj csatlakoznia.

Azt viszont határozottan kijelentette, hogy nem hagyja, hogy a Facebook beszippantsa (úgy, mint engem), és ennek érdekében lépéseket is tett, és elhatározott néhány dolgot. Azért kíváncsi leszek, de őt ismerve lehet, hogy sikerül is jó hosszú ideig csak arra korlátozni a Facebook jelenlétét, amiért konkrétan csatlakozott.

Irigyled ezért? Elárulom neked, hogy milyen lépéseket tett életem párja a cél érdekében. A tippek talán segítenek neked, hogy téged se temessen maga alá a rengeteg időrabló dolog, ami a Facebookkal elvileg együtt jár.

  1. Regisztrálás után nem kérte, hogy a Facebook a meglévő e-mail fiókjaiban ismerősök után kutasson.
  2. A beállításokban leállított minden létező e-mail értesítést.
  3. Csak, és kizárólag azt a három embert jelölte be ismerősnek, akikkel a táborral kapcsolatban dolga van.
  4. A bejelölés után mindhárom ismerősnél beállította, hogy ne lássa az üzenőfalán az illetők tevékenységét. Ha kíváncsi arra, hogy mit csinálnak, majd célzottan ellátogat az ő oldalukra.
  5. Még véletlenül sem fog senkit bejelölni a jobb oldalt felajánlott ismerős jelöltek közül.
  6. Egyetlen oldalra nyomott Tetszik gombot, a Maja Számítógépes Sulija Facebook oldalára.
  7. Nem adott meg semmilyen adatot magáról.

Te is szeretnéd, hogy békén hagyjon a Facebook? Kezdd ezekkel a lépésekkel!

Szép napot!

2016. június 14., kedd

Egy garanciális javítás története, avagy hogyan gyógyult meg a laptopom

A Facebookon írtam három hete, hogy tönkrement a laptopom billentyűzete. Nos, túl vagyunk a javításon, és mivel számomra is új volt ez a garanciális javítás dolog, úgy gondoltam, megosztom veletek, kedves Olvasóim, hátha valaki hasonló helyzetbe kerül, és szeretné tudni, pontosan hogy is történik mindez.


A probléma


A géppel az volt a baj, hogy egyszerűen nem működött néhány billentyű. Először csak az a betűvel voltak gondok, de pár hétig simán megoldódott a dolog attól, hogy kicsit a billentyű alá fújtam, majd később kicsit megcsapkodtam a gép sarkát, hogy helyrebillenjenek a dolgok (igen, néha elég drasztikus eszközökhöz tudok fordulni...)

De aztán jött egy nap, mikor már semmi nem segített, és ráadásul az "a" betű magával rántott néhány másik billentyűt is azon az oldalon - nem működött az Escape, a jobb SHIFT, és a Tabulátor, valamint a 0 és az 1 sem.

Innentől elég egyértelmű volt, hogy irány a szerviz, mert egy blogbejegyzést azért elég nehéz ezek nélkül megírni (bár tény, hogy megoldottam azért egyszer-kétszer - kerestem mindig egy "a" betűt valamelyik oldalon, betettem a vágólapra, majd amikor szükségem volt rá, CTRL+V megnyomásával beillesztettem).

Első kísérlet


Általában nem szokott a gépeimmel más probléma lenni, mint hogy koszosak lesznek, és jó pár porcica kerül beléjük a mindennapos használat során. Hiába, én a házon belül simán hurcolom magammal szinte mindenhova, rekamén, ebédlőasztalon dolgozom rajta, és négy gyerek mellett ugyebár bárhol előfordulhat egy morzsa, vagy egy homokszem, amit a gép beszippanthat... Úgyhogy eddig mindig megoldotta a problémáimat egy alapos takarítás. Most is erre gyanakodtam, ezért elvittem a gépet a jól bevált laptop szervizembe.

A srác másnapra megnézte nekem a gépet, és azt mondta, hogy ez sajnos nem a kosz miatt van, és valószínűleg cserélni kell a billentyűzetet. Ezt ő 18 000-ért meg tudja csinálni másnapra. Viszont közben kiderült, hogy a gép még garanciális (pont egy éve vettük, de a boltban 2 év garanciát adtak rá, mint azt telefonon az ACER ügyfélszolgálaton megtudtuk), úgyhogy végül úgy döntöttünk, hogy a hosszabb, de olcsóbb, azaz ingyenes utat próbáljuk meg mégis.

A garanciális megoldás


A dolog menete az volt, hogy először jeleznem kellett a problémát, és javítást kellett kérnem az ACER honlapján keresztül. Másnap kaptam egy e-mailt a tennivalókkal.

Ugyebár itt az a nehézség volt, hogy az ACER-nek Magyarországon nincs garanciális szervize, ahova szépen elmegyek, és beadom, hanem a gépet ki kell vinni Csehországba. Szerencsére nem hagyják ezzel egyedül az embert, hanem szerződésük van a UPS-szel.

A teendőm csak annyi volt, hogy a laptopot be kellet szépen, biztonságosan csomagolnom (még jó, hogy valamiért megtartottuk az eredeti dobozát, így most mindent abba tudtam betenni) a tartozékaival együtt. Az e-mailhez csatoltak egy dokumentumot, amit ki kellett nyomtatnom. Az egyik oldala a szállítási címke volt, amiből egy példányt a dobozra kellett ragasztanom, egy másikat pedig aláírva a futárnak odaadnom. Ezen volt a címzés, meg valami vonalkód. A másik oldala pedig egy átvételi elismervény volt, amit a UPS-es fickóval kellett aláíratnom, hogy átvette a gépet.

A dobozba a gépen és a tartozékain kívül be kellett tennem a vásárlási számla másolatát, a garancia levelet, valamint egy papírt, amire tételesen leírtam, hogy mit teszek a dobozba, és aláírtam. Ezután lezártam a dobozt.

Persze, mielőtt elcsomagoltam volna a gépet két napot azzal töltöttem, hogy biztonsági mentést készítettem a fájlokról, ugyanis az e-mailben azt is leírták, hogy nem vállalnak felelősséget a gépen talált adatokért, és az elküldéssel felhatalmazom a szerelőket, hogy ha úgy sejtik, hogy szoftveres probléma van, akkor csinálnak egy rendszertelepítést.

Miután mindez megtörtént, felhívtam az e-mailben talált telefonszámot, azaz a UPS-t, ahol kértem a gép garanciális elszállítását. Még aznap délután jött a futár, és elvitte a csomagot. Ki sem kellett mozdulnom otthonról!

Két nap múlva (május 25-én) kaptam egy e-mailt, hogy a gép megérkezett a szervizbe, és majd értesítenek, ha lesz újabb információ. Nos, legközelebb 9 nap múlva, június 3-án hallottam felőlük, amikor megint kaptam egy értesítést e-mailen, hogy a gép kész van, és elszállításra vár. Mivel ez épp egy pénteki nap volt, sejtettem, hogy hétvégén már ne lesz gépem, úgyhogy a férjemnek még kicsit nélkülöznie kellett az övét, amit kölcsönadott, hogy tudjak dolgozni.

A csomag végül június 7-én, kedden érkezett. Azonnal nem tudtam kibontani, mert éppen ebédeltünk, de ebéd után rögtön birtokba vettem az én kis munkaeszközömet! Micsoda öröm! A fájlok mind a helyükön voltak, a beállítások változatlanok, és a billentyűzet kicserélve! (a dobozban volt egy jelentés arról, hogy mit szereltek  meg a gépen). Végre újra a saját gépemen dolgozhatok! Nem mondom, a férjemé sem rossz, de azért teljesen más. Már hiányzott a nagyobb felbontás, a programok, amiket a férjemére külön fel kellett telepíteni, amikor rájöttem, hogy épp szükségem lenne rá, meg az egész berendezés, ahogy szépen kialakítottam az asztalt, a Start menüt, meg mindent. Hirtelen újra könnyebb lett a munka.

Remélem, most már sokáig így is marad!

Neked van már tapasztalatod garanciális, vagy nem garanciális javíttatással? Mondd el itt a hozzászólások között!

Szép napot!

2016. június 7., kedd

Digitális fényképek rendezése


Március közepén a Rendteremtőn jelent meg egy bejegyzésem, amiben néhány ötletet adtam arra, hogyan is rakjunk rendet a számítógépen tárolt dolgaink között. Akkor általánosságban írtam a fájlokról, és főként a kategória szerinti csoportosítást használtam. Mivel azonban a digitális fényképezőgépek korában az ember hajlamos több képet készíteni, mint amennyit fel tud dolgozni, de mégis nehéz a "feleslegtől" megválni. Így viszont a képek csak gyűlnek-gyűlnek, és egy idő után nagyon nehéz lesz visszakeresni "azt a bizonyos képet". Hacsak nem tartasz rendet a képek között!
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...